Fába vésett szerelem..

2012. máj. 1. 9:12 - írta Bubble97

Hoztam nektek egy képet, amit még a nyáron akartam elkészíteni,de nem jött össze.Nos,remélem tetszik.:) -már ha van itt még valaki rajtam kívül-

A J nem nagyon látszik..:$

Felhők közül a nap..

2012. jan. 27. 18:24 - írta Bubble97

http://welcomebackalicecollins.blog.neon.hu/

Nagyon izgulok.:$
Jó olvasást! <3

Mi lett volna ha...?

2012. jan. 26. 19:16 - írta Bubble97

Jöttem szomorítani/vagynem/ titeket.:) Azt hiszem,ez számotokra jó hír..
Nézhettek bolondnak,dilisnek..DE(!!)


FOLYTATÓDIK ALICE COLLINS TÖRTÉNETE!

Remélem örültök.:) Egy másik blogon majd..
Elterveztem az egészet,már csak meg kéne írni.xD
Ez így..valamelyik órán jutott eszembe..matekon..az algebrai törteknél.xD
/szeretemamatekotdetényleg*.*/ 
ÉN NAGYON ÖRÜLÖK! igazából én..hozzánőttem Alicehez,tehát más nem menne.Teljesen más lesz a történet az alapok azok..de az események változnak.:)

De..először még mielőtt elszalad velem a ló /márelszaladt.xd/ egy fontos kérdés:

Ti szeretnétek? - mert ha nem és elegetek van belőlem..akkor nem folytatom.:)

Véleményt komiba.;)

Ui: IMÁDLAK TITEKET. ♥

Uui: kiváncsi vagyok a véleményekre.:)

És szakkifejezéssel.. ' röhögési túltengésben' szenvedek! Tanusítja @Andiyhcii ! alias Baltazár ! xDD akit nagyon imádok,mert olyan aranyos mikor meglátja a pasiját az ablakból,amint lent várja.Rohan.Fut.Vágtat.Nem köszön.Otthagy mindent és mindenkit. SZERELMES.♥
/őalegjobbarátnőmésimádommikormérges/♥ na ez nem ide tartozik..inkább volt helyzetjelentés pézsmapocok 001-től.:D xD (köszönömeztanevetafiúknak)

na befogtam.puszi.♥

Köszönöm.

2012. jan. 12. 18:21 - írta Bubble97

Sziasztok.:) Visszajöttem,ide..ahol minden elkezdődött.:)

Meg szeretnék köszönni nektek mindent,az összes dicsérő szót,azt,hogy szerettetek.:)
Jelenleg,nem vagyok valami jól.Tudjátok,a legjobb barátnőm..megváltozott.(nem részletezném)Kiakadtam..nagyon,de tudom,hogyha nem állok mellé végképp annyi mindennek.Az a nyaklánc amit mindketten viselünk nem hiába van meg és nem hiába lóg a nyakunkban.Benne bízom a világon a legjobban..és hiányzik a régi énje,de tudom,hogy minden rendben lesz.Segítenem kell neki..mellette kell állnom ahhoz,hogy újra a régi legyen.Én vele akarok Fridayt énekelni minden pénteken,vele akarok az utcán hangosan nevetni,úgy hogy közben folynak a könnyeim.Azt akarom,hogy ő vigasztaljon meg ha sírok és tudom,hogy ő bármikor velem van ha baj van és bízom abban,hogy egyszer a régi lesz minden.:)
Legalábbis..remélem.

Szeretnék mutatni nektek valamit amit Anitától kaptam.:)

"...soha sem gondoltam volna hogy valaha blogot fogok olvasni.. de még is megtörtént. Már arra sem emlékszem hogy hogyan találtam rá életem első blogjára.. azt hiszem képeket nézegettem és a háttérben felhozta a neon honlapot... nem tudom pontosan.. de azt igen hogy mit éreztem akkor. Nem gondoltam hogy egy kattintással változtathatok az addigi életemen.. hogy az életem részévé teszek egy történetet, sok szereplőt és egy írónőt... azt meg pláne nem hogy én valaha is beszélni fogok Vele.. de megtörtént. Ez a történet sokkal de sokkal fontosabb nekem mint a többi... nem csak csupán azért, mert ezt olvastam el legelsőnek..nem, azért is mert ez a történet tanított meg nagyon sok mindenre amit az életben is hasznosíthatok. Köszönöm Adri:) másrészt amit akkor éreztem nem tudok megfelelő szavakba önteni ..egyszerűen megbűvölve olvastam a sorokat.. olyan volt mint egy kar ami nem akar elengedni..de én sem akartam szabadulni. Sosem szerettem olvasni, de ez mára megváltozott. Ez a történet amit az én ki írónőm talált ki, kihatott az egész életemre.. és ez nagyon köszönöm neki.. megtanította hogy hiába fáj, minden rossz mégis egy csapásra megváltozhat minden. Alice az a lány aki nem létezik mégis képes volt felforgatni az életemet... de örülök hogy megtette.:) Kis millió érzelem volt bennem miközben ezt a történetet olvastam.. sokszor sírtam, nevettem, röhögtem -amit még anyuék is hallottak lent- de nem bántam, sőt.! imádtam hogy egy-két mondat elég volt ahhoz hogy megsirass vagy megnevettess. Nem tudom leírni mit éreztem akkor amikor pl. a repülő téren megérkezett a mi kis popsztárunk Sellyvel, vagy amikor megbocsájtott neki Alice és ott álltak az ő fájuk alatt, esetleg mikor Justin megint megbántotta. De én mindig szurkoltam hogy béküljenek ki..de hát Adri nem minidg gondolta úgy hogy a kedvemben jár (xd) sőt..még ilyenkor nem is ismert. Emlékszem egyszer csak felugrott a chat ablaka és megkérdezte h én vagyok-e Anita, nem tudja még most sem milyen érzés volt akkor bennem mikor kiderült ki ő:). De egy biztos, életem legszebb napjai közé sorolható. Mindig vártam hogy mikor jön a következő fejezet, egész nap gép előtt ültem. Képes voltam tesómmal órákat veszekedni csak had maradjak én a gépnél. De ez is megváltozott.. kaptam egy laptopot.:DD Egész nap neon-on lógtam.. sokszor már vertem magam az ágyhoz mert nem tudtam mit csinálni mert idegesített hogy pont a legjobb résznél hagyta abba és kínzott a tudat, hogy még 1 teljes napot kell várjak rá. Egy szó illik erre a történetre... IMÁDOM.! Igen..nem múltidőben pedig már vége a blognak. 29-én délután rakta fel az UTOLSÓ fejezetet, nem akkor olvastam el. Ma mikor felkeltem szokásomhoz híven mentem neon-ra. Mikor "Vége.Sajnálom.Nincs tovább.Szeretlek titeket ! " elolvastam ezt a sor... ketté tört bennem valami. Rám jött a sírhatnék. Kérdések tömkelege cikázott a fejemben de mindenre egy volt a válasz: EZT NEM HISZEM EL..ez egy vicc, de még sem volt az. Az elején nagyon örültem.. aztán belépett Juss és Megan.. akkor tört ketté a szívem. Igen az enyém is..nem csak Alice-é, fájt a tudat hogy ilyenre képes volt az aki azt mondta még a legelején hogy soha többet nem bántja meg.. mégis megtette. Az utolsó sorak olvasva döbbentem rá hogy mostantól hiába jönnék fel és nézném meg hogy van-e újabb fejezet.. felesleges lenne. Az utolsó 1 mondat tette rá az i-re a pontot.. eltört a mécses.. tudom hogy gyerekesen hangzik.. mégis megtörtént. Ekkor döbbentem rá VÉGE van.. és még most is rám jön a sírhatnék ha arra gondolok.. nincs tovább."

Könnyet csalt a szemembe,soha nem gondoltam,hogy valaki valaha így fog rám nézni.:')
Imádlak titeket.:)♥

Lesz új blogom.:) Nem tudom mikor de biztosak lehettek benne,hogy lesz.:)
Már nekifogtam..de szeretnék előre megírni párat,ami nem megy mivel még szünet van.Holnap az utolsó nap és ki kell élvezni.xD

Amint tudok jelentkezem.:)

Szeretlek titeket.:)

Puszi..Bubbleieberek.♥

Azt mondtam kiélvezem a szünet utolsó napjait.:)) na,kiment a bokám.xd

46.That should be me.

2011. dec. 29. 16:10 - írta Bubble97

Vége.Sajnálom.Nincs tovább.Szeretlek titeket !

http://www.youtube.com/watch?v=FHp2KgyQUFk&ob=av2e

Jó olvasást,így..utoljára.♥





* Március 1*

- Úgy izgulok.-összehúztam a szemöldökömet,majd alsóajkamba haraptam.

- Ne félj,tetszeni fog neki.-Pattie bíztatón rám mosolygott,kezét hátamra simította.Még egyszer körülnéztem,hogy minden rendben vane.A torta az asztalon,sértetlenül,a nappali feldíszítve.A vendégek Justin szülinapi bulijára már mind itt voltak.Pattievel szerveztünk egy kisebb összejövetelt neki.Itt voltak a nagyszülei,Ryan,Chaz,Justin apukája Jeremy és a kistestvérei Jazmyn és Jaxon,anyu,apu,a nagyiék,a közeli barátok és rokonok.Türelmetlenül vártuk,hogy Jus hazaérjen,el kellett küldenünk őt,hogy feldíszíthessük a házat.Azt hiszi,hogy mindenki megfeledkezett róla..Hallottam ahogy az autója megáll a ház előtt és csapódik az ajtó.

- Megjött.-mondtam,leoltottam a villanyt,kezembe vettem az ajándékomat és beálltam a többiek közé.Nyílt az ajtó,feloltódott a villany,mindenki azt kiáltotta 'Boldog Szülinapot!',bennem pedig egy világ dőlt össze.Justin..azzal a szőke lánnyal,Megannel karöltve nevetéstől kipirult arccal nyitott be.Mihelyst megpillantott arcáról lefagyott a mosoly,elengedte Megant és felém szaladt.Az ajándékot a kanapéra dobtam,kikerültem Justint és hangosan bevágtamaz ajtót.Egyszerre volt bennem düh,szomorúság és szerelem.

- Alice..várj meg.-kiáltotta Jamie.Nem hallgattam rá,tovább mentem,hogy végre hazaérjek.Utolért,szorosan megragadta a kezemet.- Nem hagyom,hogy ez az idiótamegint tönkretegyen!-közel húzott magához,ajkait enyémekre nyomta,majd megcsókolt.

* 3 évvel később *

- Gyönyörű vagy ! -mondta édesanyám,egy könnycsepp gördült le mosolygós arcán.A nagy teljes alakos tükör felé fordultam,még utoljára végignéztem magamon.Hosszú sötétbarna,szinte fekete hajam egy kontyba volt összeszedve,aminek a szélét fehér apró virágot ékesítették.Szemhéjamon szürke csillám volt,arcomon kevésalapozó,ajkaimon ,halvány rózsaszín szájfény.Hófehér ruhám pántnélküli volt,felső részén flitteres,hátul fehér selyem szalag húzódott.Alsó része kosaras volt,első látásra beleszerettem..

- Kicsim,a fátylad.-mosolygott anyu és feltette vigyázva a hajamra.

Akkor azon az estén,amikor újra csalódnom kellett Justinban,eldöntöttem..el fogom felejteni őt.Próbálkozott,sokszor,de úgy véltem,nem érdemli meg.Most itt állok talpig fehérben,őszinte mosollyal az arcomon és életem szerelme arra vár,hogy az örökre magáénak tudhasson.

***

Apuval karöltve léptem be a templomba,minden tekintet rám szegeződött,de engem egyetlen kötött le,az övé.Ahogy szerelmesen,örömet sugárzó arccal néz rám.Lassan odasétáltunk az oltárhoz,a négy koszorúslány elengedte a fátylamat és beállt a helyére.Kezét enyémbe csúsztatta,halványan elmosolyodott.Azt hiszem megtaláltam benne mindazt amit életemben kerestem.Szerelmet,örömöt,bizalamat egyaránt.Minden szava,ölelése,csókja igaznak bizonyult.

***

- Most pedig fogjátok meg egymás jobb kezét és mondjátok utánam a hűségfogadalmat.-aprót bólintottunk.

- Én Jamie Woods esküszöm az egy örök Istenre, hogy Alice Collinst, kinek jobb kezét jobb kezemben tartom, mint törvényes hitvestársamat, hű és igaz szeretettel kívánom boldogítani. Őt sem egészségében, sem betegségében, sem boldog, sem boldogtalan állapotában hűtlenül el nem hagyom. Vele élek, örvendek, tűrök és szenvedek holtomiglan vagy holtáiglan. Isten engem úgy segéljen.-mondta a pap,majd ezt Jamie ismételte meg.

-  Én Alice Collins esküszöm az egy örök Istenre, hogy Jamie Woodsot, kinek jobb kezét jobb kezemben tartom, mint törvényes hitvestársamat, hű és igaz szeretettel kívánom boldogítani. Őt sem egészségében, sem betegségében, sem boldog, sem boldogtalan állapotában hűtlenül el nem hagyom. Vele élek, örvendek, tűrök és szenvedek holtomiglan vagy holtáiglan. Isten engem úgy segéljen.-ismételtem meg én is.

- Isten áldása legyen e házasságkötésen. Legyetek jó egészségben, egyetértésben és békességben éljetek. A szeretet és békesség Istene legyen veletek. Ámen.

Megszólalt a szokásos esküvői zene,majd az ajtón egy aranyszőke göndör hajú kislány lépett be,kezében a gyűrűkkel.

- Csókolja meg a menyasszonyt!-mondta a pap,miután egymás ujjára húztuk a gyűrűket.

Lassan közeledett felém,hátratűrte a fátylamat és egy lágy csókot lehelt ajkaimra,mire mindenki tapsolni kezdett.Azt hiszem az volt életem legboldogabb pillanata..

*Justin szemszöge*

A harmadik sorban ültem és csak egyetlen gondolat futott át az agyamon :

That should be me.. ♥



~VÉGE~

45.Óvatos leszek,ígérem..

2011. dec. 3. 15:01 - írta Bubble97

Először is hogy vagytok? én kicsattanok.:)) justinbekövetetttwitteren.:$ááwh*.*
A részről annyit,hogy ilyen még nem volt.
És ennyit még egy résszel se szenvedtem!
Jó olvasást!<3
és 15 komi után jön a következő.:)

Féltem,nagyon féltem.Felkapcsoltam a villanyt.Justin eszméletlenül feküdt a konyha padlóján.

- Kérlek ébredj fel,könyörgöm.-kezemet homlokára csúsztattam.Megnedvesítettem egy kendőt és azt - Annyira sajnálom..én..-előtört belőlem a sírás.- Justin,szeretlek.-zokogtam.Felnyögött.

- Aú,a fejem.-nyöszörögte.- Tudod,hogy ezért jössz nekem valamivel?-rosszfiúsan elmosolyodott.Az én arcomra is egy mosoly szökött,amit ügyesen lepleztem.

- Cssh!-ujjamat szám elé tettem,majd homlokára tettem a vizes kendőt.Kezét enyémre simította,bizseregni kezdett a bőröm.- Na gyere,kelj fel.-odatámogattam anappaliban levő kanapéhoz.

- Tudod,ezt most megérdemeltem.-mondta egy féloldalas mosoly kíséretében.Felkuncogtam.- Adsz rá egy puszit?Attól helyrejön.-azok a szemek..odahajoltam ésegy lágy puszit adtam az arcára.- Nekem nem is ott fáj.

- Hát hol?-nem tudom mi ütött belém,de addigra már az ölében ültem.Kezemet nyaka köré fontam és huncut vigyorral bámultam rá.

- Itt.-adott egy halvány puszit ajkaimra,kérdőn rám nézett,mire egy aprót bólintottam.Érzékien megcsókolt,lassan mozogtak ajkaink.Próbáltam mindent beleadni ebbe a csókba,szerelmet,vágyat,örömöt,szenvedélyt.Kezét combomra simította,amit egy apró mosollyal nyugtáztam.Zihálva vált egy ajkaimtól,mélyen a szemeimbe nézett.

- Szeretlek.-suttogta.- Mindennél jobban.

- Elhiszem.-elmélyültem csillogó szemeiben.

Kezeit derekamra csúsztatva húzott közelebb magához.Hajába túrtam és szemeit fürkésztem.Arcán egy pillanatra vívódást véltem felfedezni,de ezt megcáfolta egy újabb szenvedélyes csókkal.Lassan felállt,az ölében tartva engem,csókunk eközben nem szakadt meg.Lassan felindult velem a lépcsőn,erős karjai magukba zártak.Csókunkat megszakítva,elpirult arcomat vállába furtam és halkan felkuncogtam.A szobám ajtajánál nem bírta tovább,lerakott és nekinyomott a falnak.Forró csókokkal halmozta el nyakamat,melyektől egytől-egyig kirázott a hideg.Elértünk az ágyamig,óvatosan lerakott.

***

Tekintetét végigvezette lábaimon,majd alsóajkába harapva végigsimított jobbfelső karomon.Félénk egyben kíváncsi tekintettel néztem rá,hisz nekem ez lesz az első..

- Óvatos leszek,ígérem.-hangja megnyugtatott mint már oly sokszor.Felkarjába markoltam,ő egy hosszú csókkal tompította sikításomat..

Frissítettem,szeretnék veletek közölni valamit.:)
Szóval..ez a blog..mondhatni hosszú életű volt,kevés résszel,sok odaadással..mert ezt együtt csináltuk.:)
Még csak pár rész van hátra,nehéz lesz megválni tőle,talán ezért kezdtem és folytattam annyiszor.Hiányozni fog ez az egész,de nekem most a tanulásra kell koncentrálnom.
Ezért vannak mostanában ritkán részek.Most,hogy lassan vége,megpróbálok úgy teljesíteni,hogy megfelelő legyen számotokra.
Köszönöm,hogy vagytok és hogy támogattok,elfogadtatok a hülyeségeimmel együtt.Köszönöm!
A másik blogom,ami Jasmineről szól..ő folytatódik,hisz még alig kezdtem el.Higgyétek el,rengeteg fordulatot csempészek bele,remélem őt is ugyanúgy fogjátok szeretni mint Alicet.Becslésem szerint itt az 50. résznél zárul le minden.
Csak tisztázni szerettem volna. Komizni ér.:)
Szeretlek titeket.:)♥

~Ne felejtsétek el,én itt vagyok..és írom.:)

 

Fridaaaaaaaay.*.* - Bubble megbolondult.:))

2011. dec. 2. 20:01 - írta Bubble97

Egy gyors bejegyzés mert imádlak titeket!

http://www.youtube.com/watch?v=kfVsfOSbJY0&ob=av3e

Boldog Pénteket! *.*

Holnap jön a rész.:) éés nagyonkiváncsivagyokavéleményetekre:$
Jóéjszakát.<3



És képet is kaptatok.:))

44.Betörő?!

2011. dec. 1. 13:43 - írta Bubble97

 

 

*Jó olvasást!

IMÁDLAK TITEKET!<3



- Vizesek leszünk.-mondta.Segítettem neki felállni.Lepallta maáról a havat,egy apró csókot nyomott a számra majd kézen ragadott és a kocsi felé húzott.

* Alice szemszöge *

Párnámat szorítva csak az a kép van előttem ahogy idegesen rámnéz,majd becsapja az ajtót.

- Szakítok vele.- megfordultam.Közelebb jött és átkarolta a derekamat.- Szeretlek.

- Ez nem elég,ahhoz,hogy mindezt elhiggyem.Elvesztetted a bizalmamat.Megan,azt hiszem úgy hívják,tud rólam?-megrázta a fejét.-Gondoltam.-továbblépkedtem fel a lépcsőn,de utánam nyúlt.Kérdőn néztem rá.

- Higgy nekem..

- Soha többé..

- De én nem tudok nélküled élni..

- Fáj,hogy rá kellett jönnöm,hogy az eddigi minden szavad,érintésed,csókod és minden eddigi tőled hallott 'Szeretlek' hazugság volt.

- Ez nem igaz.De te ezt nem érted..Minden véletlen történt,ahogy megjelent az életemben.Elkápráztatott,mindennel amit csinált és bármennyire nem akartam,beleszerettem.

- Pontosan emiatt,menj csak hozzá..-visszafolytottam a könnyeimet.- Hiszen őt szereted..Csupán jegyezd meg..én örökre szeretni foglak..

- Érts már meg..szakítok vele.-felemelte a hangját és idegesen hajába túrt.Megráztam a fejem, ő csak bámult.- Ne csináld ezt.-suttogta.- Ne utasíts el..

- Ezért egyedül te vagy a hibás,de ha belegondolok én is tehetek róla,mert bolond voltam és belédszerettem.-szememmel követtem minden mozdulatát.Lement a lépcsőn,a kocsikulcsot a zsebébe rakta,majd kisétált az ajtón.

Résnyire kinyitotta az ajtót,hogy halljam amit mond.-Szakítok vele..

- Szia hugi.-nyitott be hozzám Chris.- Mi történt?-leült az ágyamra és simogatni kezdte a hátamat.

- Megcsalt..-meredten néztem magam elé.Chris felugrott és az ajtó fele indult.- Ne ,hagyd.Kérlek.-kiáltottam utána,visszafordult és szorosan átölelt.
Anyunak és apunak megint el kellett utazniuk egy üzleti útra,így megint csak Chrissel voltunk itthon.Már 10 óra volt és Justin még mindig nem jött haza..

- Nem lesz gond ha ma nem alszom itthon?-kérdezte a bátyám miután vacsoráztunk.

- Nem,menj csak.-próbáltam egy mosolyt erőltetni az arcomra.

- De ha bármi van,csak szólj.-mondta és egy puszit nyomott az arcomra.

- Oké.Jó szórakozást..ő..

- Chadékkel.-vigyorgott majd elment.Egy nagy sóhaj hagyta el ajkaimat..Felmentem a szobámba,hogy vegyek egy forró fürdőt.Jól esett,ellazított.Egy nagy fehér törölközőbe tekertem magam,a hajamra egy kisebbet raktam.A tükör előtt vizslattam arcomat,majd fogat mostam.Felvettem a babarózsaszín pizsamámat,ami egy topból és egy vékony nadrágból állt.A hajamat szárítottam,amikor csörömpölést hallottam lentről.A vér megfagyott bennem,Chris azt mondta nem jön haza.Anyáék még egy ideig távol lesznek.Biztosan egy betörő.-futott át az agyamon.Alice,te nem vagy félénk..Átosontam Chris szobájába és elvettem a baseball ütőjét.Lassan,óvatosan mentem lefele.A sötét alak a konyhában keresett valamit,nem vett észre.Ahogy tovább lépkedtem,reccsent egyet a lépcső,a szívem majd' kigrott a helyéről.Közelebb mentem,mire az alak megfordult és a kezét emelte felém.Gyorsan kellett cselekednem,meglendítettem a baseball ütőt és leütöttem az ismeretlen alakot..

43.Hagyjuk..nem fontos.

2011. nov. 26. 15:07 - írta Bubble97

 

Bocsánat a késésért.Jó olvasást!<3
Imádlak titeket és köszönöm a komikat.:)



* Alice szemszöge *

- Mi bajod?-kérdezte már hangosabban,nem válaszoltam.Rám hagyta,nem kérdezett tovább.

Egy doboz tejet vettem ki a hűtőből amikor két kar fonódott körém.Belepuszilt nyakamba amitől végig futott rajtam a hideg.

- Elárulod mi bajod?-suttogta a fülembe és szembefordított magával.

- Minden..-sóhajtottam.Két keze közrezárt,így nem tudtam kibújni öleléséből.

- Sajnálom.

- Nem hiszem.-arrébb toltam és kivettem egy poharat a szekrényből,majd teletöltöttem tejjel.

- Szeretlek,mindennél jobban.-megfordultam,majd gúnyosan elmosolyodtam.Szivesen mondtam volna neki,hogy én mennyire őt,de nem.Nem tudja mit rejt az a gúnyos mosoly.Nem tudja,hogy legbelül mennyire fáj.

- Nála nem jobban.Csak üres szavak,amikkel leplezni próbálod,hogy mit érzel.Azt hiszed nekem nem fáj elutasítani téged?Azt hiszed könnyű a szemedbe nézni miközbentudom,hogy van neked az a másik lány?

- Alice érts meg..Szeretem őt.-lesütötte a fejét.

- Nézz a szemembe.-felnézett.- Gyűlöllek.-ezzel a mozdulattal felemeltem a kezemben levő poharat és szembe öntöttem vele a tartalmát.Ellöktem és az emelet felé indultam.

- Szakítok vele.- megfordultam.Közelebb jött és átkarolta a derekamat.- Szeretlek.

* Justin szemszöge *

Mosolyogva jött ki halványrózsaszín házukból.Szőke haja lágyan omlott vállára,kabátja kihangsúlyozta tökéletes alakját.Közelebb jött és megcsókolt.

- Beszélnünk kell.-félre tűrtem egyik rakoncátlan tincsét.

- Miről?-szemei gyémántként csillogtak.Nem volt szívem megmondani neki.Olyan csodálatos,mindennek tud örülni.Őt is törjem össze úgy ahogy Alicet?Otthon vár rám én meg mit csinálok itt?

- Hagyjuk..nem fontos.

- Hát akkor..-lehajolt és egy marék havat dobott az arcomba.Szaladni kezdett,én utána.Megbotlott és egy hóbuckában ért földet én pedig ráestem.Nagy szemekkel figyelte minden mozdulatomat,ahogy ajkaimat övéire helyeztem..Belemosolyodott a csókunkba.

 

42.Nem elég gyönyörű.

2011. okt. 29. 18:41 - írta Bubble97

Sajnálom,hogy ilyen sokáig nem volt rész..
És visszatért az én kedvenc szereplőm: CSONTI.:))
Jó olvasást!<3



* Alice szemszöge *

Kimondta és ezzel újra darabokra törte a szívemet.Arcomat kispárnámba fúrva zokogtam.Két kar fonódott körém,lehelete csiklandozta nyakamat,ahogykimondta "Szeretlek".Ott feküdtünk némán..én könnyekkel küszködve,összeört szívvel,míg ő szorosan magához húzva próbálta elhitetni velem,hogy sajnálja.

***

Reggel 6:30-kor szólt az ébresztőm.Lehunyt szemekkel kitapogattam az éjjeli szekrényen,majd kikapcsoltam.Erőt vettem magamon és elindultam a fürdő felé.

- Hová mész?-hallottam meg nyűgös hangját.

- Embert faragok magaból.-válaszoltam.

- De te így is gyönyörű vagy.

- Nem vagyok elég gyönyörű ahhoz,hogy szeretni tudj.-mondtam alig hallhatóan,majd becsuktam magam mögött az ajtót.

Kifésültem a hajam,fogat és arcot mostam,majd visszamentem a szobámba kiválasztani az aznapi outfitem.

***

- Délután hányra jöjjek érted?-közelebb hajolt hozzám,és adott egy lágy csókot ajkaimra.

- Ha van időd és nem kell a te Maggiedhez menned,akkor 2-re.-mondtam gúnyosan,majd kiszálltam a kocsiból.Szomorúan rámnézett,látszott rajta,hogy megbántottam ezzel.Otthagytam őt,elindultam a bejárat felé.

- Helló csajszi.-jött oda Jamie mosolyogva.

- Szia.-próbáltam én is egy mosolyt erőltetni az arcomra.

- Ülsz mellettem kémián?

- Ha Angie nem bánja,akkor igen.

- Őt könnyen meg lehet győzni.-kacsintott.

***

- Mr.Woods látom jól szórakozik.Elmondaná nekem hogyan reagál a cink a hidrogénnel?

- Ő..-vakarta meg a tarkóját.

- Gondoltam.-mondta a tanár és elindult a napló felé.-Egyes.

- Ne.-szóltam közbe.-Miattam nem figyelt..Sajnálom.

- Sajnáljuk.-javított ki Jamie.

- Most az egyszer elnézem,de többé ne legyen ilyen.

***

- Tee..Jamie Woods.Ezt még nagyon megbánod!-palltam le magamról a havat amivel megdobott.

- Ugye nincs semmi baj?-jött oda hozzám.

- Nem nincs.-ördögien elvigyorodtam és a képébe nyomtam a kezemben levő hógolyót.A hátam mögül krákogást hallottam..

- Gyere,menjünk haza.-Justin szúrós szemekkel figyelte ahogy odamegyek Jamiehez és egy puszit nyomok az arcára.

- Mi bajod?-kérdezte már az autóban ülve.

* Csonti szemszöge *

Ó Istenem..Miért?Teljesen összetörtem..Hát ilyen a szerelem?Milyen rég nem láttam Őt.Szerelem volt első látásra..És most meg más kutyákkal hempere a hóban?Hát milyen dolo ez?Én neki adtam a szívemet,erre ő csak úgy eldobja.Mivel jobb nálam az a..pitbull?Ő nem puha..nem aranyos és nem olyan jófej mint én.
Aztán ez a kettő is kikészít..minek kell felkelteni a veszekedésükkel..

- Hagyj békén.-hát nekem megint erre kell felébrednem?Na majd adok én neked te mókusképű..
~Ki mersz kezdeni az én gazdámmal?Mi?-harapdálni kezdtem a bokáját..

- Csonti megőrült.-megőrültél te..Azzal egyre csak ráncibáltam a nadrágját.

41.Szereted őt?

2011. okt. 12. 17:06 - írta Bubble97

Nemérbántani.xD 
Jó olvasást!<3

Ui: 15 komi.:)

nemtaláltamképet.:/

- Bemegyek hozzá.-mondta és a szoba felé indult,de az orvos megállította.

- Még nem lehet,egyszer meg kell vizsgálnom.

* Alice szemszöge *

Egy orvos lépett be az ajtón.60 év körüli lehetett,ősz haja volt és kedves arca.

- Hogy érzi magát kisasszony?-mosolygott.

- Jobban.-kicsit nehezemre esett beszélni.

- El kell végeznünk pár vizsgálatot,hogy lássuk javult-e az állapota,bár ez eléggé nyílvánvaló.

* 3 héttel később *

- Segítenél?-kérdeztem az ajtóban várakozó Justintól.Odajött mellém és segített felállni,ugyanis eltört a lábam még amikor a baleset történt.Holnap lekerüla gipsz róla és akkor végre nem kell nyomorékoskodnom.Lent már az asztalnál ült mindenki,én Chris és Justin között foglaltam helyet.Miután befejeztük a vacsorát,felmentünk a szobámba.

***

Mindennap teljes kínszenvedés számomra a fürdés.Fél lábam kilóg a kádból,miközbe próbálok rendesen megfürödni.Justin egyik pólójában és egy franciabugyiban mentem ki a szobámba.Jus az ágyon haslat és a telefonján babrált valamit.

- Mit csinálsz?-kérdeztem,majd nyomtam nyakára egy puszit.

- Semmit.-lezárta a telefont és az éjjeli szekrényre tette.Mostanában egyre furcsábban viselkedik.Nem nézhetem az SMSeit,a hívásait..és néha csak úgy neki dolga támad este 9-kor.

- Mondd mi van mostanában veled?-kérdeztem.

- Semmi Hercegnőm..mi lenne?

- Ha valami bánt,nyugodtan mondd el.

- Ugyan, semmi nincs.-szorosan átölelt majd elment zuhanyozni.

* Justin szemszöge *

Rájött,éreztem,hogy tudja.Annyira elmondanám neki,de nem tehetem,nem akarom újra összetörni a szívét.Egyaránt szeretem mindkét lányt és nem tudok dönteni.Alice mindig elkápráztat édes nevetésével,gyönyörű mosolyával és valahányszor csillogó szemeibe nézek,rájövök,hogy nem tudnám megbántani.Kiskorom óta ismerem,vele nőttem fel.Nélküle nem lenne teljes az életem,ha elveszíteném az olyan akár kitépnék a szívem másik felét.Megant csak három hete ismerem,mégis olyan mintha évek óta az életem része lenne.Gyönyörű lány,hosszú,hullámos szőke haja van és csokibarna szemei.Kedves és ha vele vagyok csak úgy telik az idő.Minden egyes csókjával elröpít egy csodálatos helyre,ahol csak mi vagyunk.Nem tudok dönteni kettőjük közt,úgy tökéletesek ahogy vannak és én velük érzem magam teljesnek.

Beálltam a zuhany alá és gondolkoztam,hogyan mondom el valamelyikőjüknek.Tudom,nem titkolhatom sokáig egyszer el kell mondanom nekik,de azt hiszem még nem jött el az ideje és én sem vagyok eléggé felkészült.

Ahogy kiléptem az ajtón Alicet pillantottam meg könnyes szemekkel.Közelebb mentem,felpillantott rám,majd arcát tenyerébe temetve zokogni kezdett.Karjaim köré fontam de ő ellökött magától.IPhoneom pihent mellette,láttam,hogy egy új sms-em nézte.

"Szeretlek,jóéjt,álmodj velem.<3 a te Maggied.<3"

- Mért nem mondtad el?-nem nézett rám,a falat bámulta.

Nem jutottam szavakhoz,tudtam,hogy mennyire összetört.Újra.Leültem az ágya szélére és idegesen hajamba túrtam.Minek kellett neki pont most írnia?Miért kell Alicenek az üzeneteimet olvasni?Nem hibáztathatok mást,csak az én felelősségem volt az egész.

- Szeretlek.-suttogtam.Nem jött válasz,csak szipogást hallottam.- Könyörgöm,szólalj meg.-odamentem és próbáltam átölelni,de ő lehámozta magáról kezeimet.Rideg volt,nem engedett magához közel.

- Justin.-mélyen szemeibe néztem,melyek szomorúságot tükröztek.- Játszasz a szivemmel,azt hiszed bármikor megbánthatsz.Nem vagyok egy játékbabaakit kedvedre ráncibálhatsz.Számodra minden olyan egyszerű,bárkit megkaphatsz,nem kellett küzdened még senkiért sem.

- Érted küzdöttem,hogy elnyerjem a szívedet.

- Hogy utána darabokra törd ugye?Azt hittem,hogy egy tündérmesében élek,ahol a herceg eljön a herecgnőért,hogy vele élje le az életét.Csalódtam benned,óriásit csalódtam.Valahányszor mélyponton voltam te vidítottál fel..azt ígérted,soha nem fog senki bántani.Bíztam benne,hogy igazat mondasz,valahányszor azt mondtad,hogy szeretsz.Azt ígérted soha nem kell sírnom,hogy te mindig itt leszel nekem.Justin,egyre kérlek,őszintén válaszolj.Szereted őt?

- Igen.

40.Hercegnőm

2011. okt. 9. 13:06 - írta Bubble97

 

 

Hull a hó és hózik..xD komolyan,csak elolvadt.:(
A részről annyit,hogy szerintem kutyaszemszöget még nem olvastatok.xD

Jó olvasást!<3

Ui:régnemhaltmegsenki.xd




* Csonti (a kutya) szemszöge *

A magas,szőke srác elhozott sétálni,azt hiszem Chrisnek hívják.Soha nem oda visznek ahova én akarok menni,így megint a parkban kötöttünk ki.Ezek az emberek nem értik milyen jó a parton futkározni.Lassan kihoznak a sodromból..egy állítólag cuki kis kabátkát kellett rámadni,hogy ne fázzak meg.De az Istenért..sűrű bundám van..A nagytestvér kifáradt,így kénytelen voltam amellé a  pad mellé feküdni ameikre ő leült.Őszintén szólva én is elfáradtam,így kicsit szundítottam.Kipattantak a szemeim amint meghallottam az égimeszelő hangját.A füléhez tartott egy kicsi dobozt és beszélt vele.
~Ennek sincs ki a négy kereke.Gyorsan felállt a helyéről és maga után húzott.

~Héé állj már meg.-én nem akartam menni,tök jól elvoltunk itt..

~Hű de jó hátsód van.-néztem a fehér uszkárra aki ezt egy farkcsóválással nyugtázta.

~Ó bébi,még visszajövök..

* Justin szemszöge *

- Doktor Úr bemehetek hozzá?- kérdeztem az orvost,aki egy bólintással válaszolt.

Eszméletlenül feküdt a kórházi ágyon.Lassan odasétáltam és leültem az ágya melletti székre.Kezét enyémek közé fogtam.Teljesen élettelennek tűnt,a szobában csend uralkodott,hallani lehetett a lélegzetvételét.Alaposan megfigyeltem arca minden vonását.Hosszú fekete szempillái kiemelték szép szemeit,formás telt ajkai halványak voltak.Hullámos fekete haja mégjobban kiemelte tökéletes bőrét.

- Alice,tudod,hogy mennyire szeretlek?-reméltem hallja amit mondok.
-Tőlem kaptad az első csókod és te mutattad meg mi az igaz szerelem.-fülemet sóhaja ütötte meg.-Nem akarlak elveszíteni.-az álmom jutott eszembe,nem akartam azt átélni,nem akartam,hogy meghaljon.Hüvelyk ujjammal végigsimítottam puha,bársonyos kezén.

- Ébredj fel Hercegnőm.-oda hajoltam és egy lágy csókot leheltem ajkaira.Felnyitotta szemhéját.Egy édes mosoly ült ki szája sarkába.Tengerkékszemei halványan csillogtak.Olyan volt akár a mesében,a herceg megcsókolja a herecegnőt aki felébred 100 éves álmából..Egy levakarhatatlan mosoly jelent meg az arcomon.

- Mindjárt jövök.-mondtam neki,amire csak bólintott,gyenge volt még a beszédhez.
Kimentem a folyosóra,ahol Szerelmem szülei várakoztak.

- Felébredt.-Clara könnyes szemekkel,aggódó tekintettel nézett rám.Felállt a helyéről,majd szorosan átölelt.

ÚJBLOG: http://justmystory.blog.neon.hu/

és ide meg benézni: http://asweetlove.blogzona.hu/

39.Te kis..

2011. okt. 2. 17:36 - írta Bubble97

Köszönöm a komikat.:) Úú de kiváncsi vagyok mit szóltok a kiscsaj reakciójára.xD
Jó olvasást!<3

Ui: Imádlak titeket.<3

- A beteg állapota jelentősen romlott.Az intenzív osztályon fekszik,mert túl sok vért veszített.Mindent megteszünk annak érdekében,hogy

javítsunk az állapotán.-mondta majd elment.

- Uramisten.-szólt valaki a hátam mögül.Megfordultam és egy velem egykorú lánnyal találtam magam szembe.Smaragdzöld szemei könnytől csillogtak,de

így is képesek voltak elbűvölni.Aranyszőke haja lágyan omlott a vállára.Fekete testhez simuló kabátja szépen kihangsúlyozta tökéletes alakját.

~Ugyanmár miket beszélek én? Életem szerelme kórházban fekszik és meg egy másik lányban gyönyörködöm?

- Te meg mit keresel itt?-zökkentett ki Angie hangja.

- Mi bajod vele?-kérdeztem tőle és a lányra mutattam.

- Talán az,hogy elütötte a legjobb barátnőmet.-megdöbbenve néztem őt.

- Te ütötted el?-kérdeztem kicsit magasabb hangon?

- É-én.-mondta és sírni kezdett.-Annyira sajnálom,nem figyeltem az útra és..megtörtént.-zokogott.

- Egyáltalán ki adott neked jogosítványt?Normális vagy te?Elütötted a barátnőmet és lehet,hogy meghal.-fakadtam ki.-Elintéznéd egy sajnálommal?

Hidd el nem érsz el vele semmit,attól ő még nem lesz jól és nem lesz egészséges.Fogd fel,hogy a műsírásoddal semmit nem érsz el.

- Uram,kérem halkabban,ez egy kórház.-szólt rám egy nővér mire egyet bólintva elhallgattam.

- De én..-szipogott.-Nem akartam rosszat.

- De mégis megtetted.-mondtam és a szemébe néztem.

- Te..te vagy Justin Bieber.-mutatott rám.

- Igen én vagyok..

- Ide figyelj te kis köcsög(szerk.megjegyzés: Andi: te kis népművészeti cserépedény.xD).

Úgy átrendezem a képed, hogy  a kis barátnőd nem ismer rád.-mondta szemtelenül.

Angie megragadta a karját és maga után húzta.

- Fogd be a szád,a legjobb barátnőm itt fekszik miattad és még képes vagy idetolni a pofád.Most azonnal eltűnsz innen..

- Köszönöm An.Én soha nem ütnék lányhoz,de ha nem viszed ki innen azt hiszem egy pofonnal gazdagabb lenne.

- Ugyanmár,abból is miket hoznának le a szennylapok..

* Alice szemszöge *

Hallottam,hogy odakint veszekednek..felismertem Justin meg An hagnját,de a harmadikat nem tudtan beazonosítani.

A szemhéjam ólomsúlyú volt,nem tudtam felnyitni.Idővel már csak hangfoszlányok ütötték meg a fülemet és körül vett valami fehér fény.

Egy csodálatos helyre kerültem,csak a szentjánosbogarak fénye világított.Nem éreztem félelmet,csend uralkodott.

Egy a tavat pillantottam meg amin megcsillant a Hold.Egy szóval lehet jellemezni azt a helyet.Gönyörű volt..

A szívverésem felgyorsult és kapkodni kezdtem a levegőt.Éveknek tűnő percek múlva az orvos beszédbe kezdett.

- A beteg állapota jelentősen romlott.Az intenzív osztályon fekszik,mert túl sok vért veszített.Mindent megteszünk annak érdekében,hogyjavítsunk az állapotán.-mondta majd elment.

- Uramisten.-szólt valaki a hátam mögül.Megfordultam és egy velem egykorú lánnyal találtam magam szembe.Smaragdzöld szemei könnytől csillogtak,deígy is képesek voltak elbűvölni.Aranyszőke haja lágyan omlott a vállára.Fekete testhez simuló kabátja szépen kihangsúlyozta tökéletes alakját.

~Ugyanmár miket beszélek én? Életem szerelme kórházban fekszik és meg egy másik lányban gyönyörködöm?

- Te meg mit keresel itt?-zökkentett ki Angie hangja.

- Mi bajod vele?-kérdeztem tőle és a lányra mutattam.

- Talán az,hogy elütötte a legjobb barátnőmet.-megdöbbenve néztem őt.

- Te ütötted el?-kérdeztem kicsit magasabb hangon?

- É-én.-mondta és sírni kezdett.-Annyira sajnálom,nem figyeltem az útra és..megtörtént.-zokogott.

- Egyáltalán ki adott neked jogosítványt?Normális vagy te?Elütötted a barátnőmet és lehet,hogy meghal.-fakadtam ki.-Elintéznéd egy sajnálommal?Hidd el nem érsz el vele semmit,attól ő még nem lesz jól és nem lesz egészséges.Fogd fel,hogy a műsírásoddal semmit nem érsz el.

- Uram,kérem halkabban,ez egy kórház.-szólt rám egy nővér mire egyet bólintva elhallgattam.

- De én..-szipogott.-Nem akartam rosszat.

- De mégis megtetted.-mondtam és a szemébe néztem.

- Te..te vagy Justin Bieber.-mutatott rám.

- Igen én vagyok..

- Ide figyelj te kis köcsög(szerk.megjegyzés: Andi: te kis népművészeti cserépedény.xD).Úgy átrendezem a képed, hogy  a kis barátnőd nem ismer rád.-mondta szemtelenül.

Angie megragadta a karját és maga után húzta.

- Fogd be a szád,a legjobb barátnőm itt fekszik miattad és még képes vagy idetolni a pofád.Most azonnal eltűnsz innen..

- Köszönöm An.Én soha nem ütnék lányhoz,de ha nem viszed ki innen azt hiszem egy pofonnal gazdagabb lenne.

- Ugyanmár,abból is miket hoznának le a szennylapok..

* Alice szemszöge *

Hallottam,hogy odakint veszekednek..felismertem Justin meg An hagnját,de a harmadikat nem tudtan beazonosítani.A szemhéjam ólomsúlyú volt,nem tudtam felnyitni.Idővel már csak hangfoszlányok ütötték meg a fülemet és körül vett valami fehér fény.Egy csodálatos helyre kerültem,csak a szentjánosbogarak fénye világított.Nem éreztem félelmet,csend uralkodott.Egy tavat pillantottam meg amin megcsillant a Hold.Egy szóval lehet jellemezni azt a helyet.Gönyörű volt..

38.

2011. okt. 1. 22:28 - írta Bubble97 Rövid,értelmetlen,tartalom nélküli és rémes.
Sajnálom,de beteg vagyok.Azt hiszem torokgyulladás.:(..meg itt a barátnőm hétvégére..és tudjátok,hogy van ez.:)
Holnap rész.:)
Jó olvasást!<3

Láttam ahogy nekicsapódik az autónak,mintha lelassult volna az idő,szaladni kezdtem felé,de elkéstem.
Az autó megállt,nem figyeltem ki száll ki belőle.Lerogytam barátnőm mellé a földre,a fejét az ölembe vettem és kihúztam a haját a szeméből.

- Úristen.-kapott a szája elé,a lány aki elütötte.-Annyira sajnálom.

- Ne sajnálkozz,hívd a mentőket.-mondtam és könnyes szemekkel,kezemet csuklójára nyomtam,volt pulzusa..

- Sajnálom kisasszony,de a beteg súlyos állapotát nézve,nem jöhet velünk.-mondta az egyik mentős férfi.

- De hát vele kell lennem.

- Jelenleg csak annyit tehet,hogy értesíti a hozzátartozóit.-mondta,majd elment.

Kikerestem Clara,Alice anyjának a számát,majd felhívtam.

* Justin szemszöge *
Elfáradtam,nem értik meg,hogy hiába adok bele mindent,most nem megy. Csak arra vágytam,hogy hazaérjek és magamhoz öleljem Őt..

- Végeztünk mára?- mentem oda Scooterhez.

- Igen kölyök,mehetsz.-mosolygott.

Hirtelen megszólalt a telefonom,Angie hívott.

- Ajj Justin,annyira sajnálom.-hallottam a hangján,hogy sír.

- Mi történt?-kérdeztem zavartan.

- Alicet..én nem tudom,hogy mondjam el.-zokogott.

- Mi,mi történt?

- Sajnálom,de..elütötte egy autó.-gyorsan letettem majd sietve beszálltam a kocsimba és elindultam a kórház felé.Elvesztettem az önuralmam, nem voltam magamnál.Amint odaértem,eszeveszett tempóban mentem oda a recepciós nőhöz.

- Ho-hol van Alice Collins?-ekkor Angelát pillantottam meg amint felém tart.

- Végre,hogy ittvagy.-ölelt meg.

***
- Önök Alice hozzátartozói?-jött felénk az orvos.

- Igen,a szülei nem értek még ide.

- Akkor önökkel közlöm a hírt.

37.Nee

2011. szept. 24. 15:02 - írta Bubble97

Ma duplarész.:) Megérdemlitek.:) Nagyon köszönöm a komikat.:)
éés este rakom fel a 38.at.:)
addig össze tudjátok hozni a megszokott komi számot.:)

Jó olvasást!<3

Ui: Sajnálom,de muszáj volt és ezután beindulnak az események.;)

Anigevel beszélgettünk amikor lekapcsolódtak a lámpák és sötétség lett.Valaki ujjait enyémek közé csúsztatta ,majd fejét vállamra rakva nyakamba pusziltamitől kirázott a hideg.

- Éjfél vaan.-kiáltotta el Ryan,majd mind egy csoportban mentünk ki a teraszra.

- 10,9,8,7,6,5,4,3-számoltunk vissza együtt.-2.-rámosolyogtam Justinra.

- Eeegy.-kiáltotta mindenki.

- Boldog Újévet édesem!-karolt át Jus majd megcsókolt.

- Boldog Új évet!-valami hideget éreztem a arcomon,majd amint kiderült ez az okos társaság pezsgőt locsolt mindenkire.

*2 nappal később*

Alig pihentük ki a Szilvesztert máris suli van.Anyáék hazajöttek és Ryanéknek meg vissza kellett utazniuk.

- Basszus.-kapott a szája elé Angie.

- Megint mi szívtuk meg.Gratulálok magunknak.-mondtam nevetve.Valahányszor kicsit szórakoznánk valakivel,mindig fordítva sül el és mi húzzuk a rövidebbet.

- Te mondtad.-öltötte ki rám a nyelvét.

- És?Te irtad le.-nevettem.

- Min nevettek?-nyitott be Mrs.Brightmore.An nagyszemekkel ránézett majd újra előtört belőle a nevetés ahogy belőlem is.Az anyja kiment,én pedig nevettem volna, de Angie elcsitított.

- Még nem ment el.-suttogta.

- Ugyan ki?

- Halkabban.Anya itt van.Tudom,mindig ezt csinálja.

- Komoly?

- Nézd meg.-felállt,odasétált az ajóhoz és amikor kinyitotta az anyja tényleg ott állt és nézett minket.

- Mit csináltok?-kérdezte.

- Semmit.-rántott vállat legjobb barátnőm.Miután meggyőződtünk,hogy elment,ismét nevetni kezdtünk.

***

- Szia.Akkor holnap a suliban.-mondtam és intettem neki.

- Puszii.-kiáltotta majd dobott egy puszit.Nevetve indultam át az átjárón.

- Alice,nee.-ez volt az amit utoljára hallottam,a barátnőm kiáltása,mivel ekkor csak annyit éreztem,hogy lassan elvesztem az eszméletem.

*Angie szemszöge*

~Egy újabb bolondos délután,a bolondos baránőmmel.

Ezzel a gondolattal indultam befelé..miután elköszöntem Altől.Még egyszer visszanéztem amikor megpillantottam,hogy egy autó vészesen közeledik felé,amitő nem vesz észre.

- Alice,nee.-kiáltottam torkom szakadtából de túl késő volt..

36.Nekem egy valaki kötötte le a figyelmemet..

2011. szept. 18. 13:34 - írta Bubble97

Sziasztok.:) Sajnálom, hogy megint egy hosszú és unalmas részt hoztam, de  ígérem, hogy a következőbe történni fognak a dolgok.
Vissza süllyedünk arra a szintre,hogy azt mondom 5 komi (magatoktól) és jön a kövi.:(

Jó olvasást!<3

 

***

- Kicsim.Gyertek le.Megjöttek.-kiáltott minket anya.Összekulcsolt kezekkel lementünk üdvözölni a rokonokat.Apáék anya testvérével és a férjével mennekStratfordba,az unokahugom pedig itt marad velünk.

Miután leértünk,illedelmesen köszöntem Marienek és Bradnek,majd odamentem Emilyhez.

- Szia.-köszöntöttem mosolyogva.Ő egy évvel kisebb mint én,tehát most 15 éves.-Hogy vagy?

- Tudom,hogy nem bírsz,szóval remélem valahogy átvészeljük ezt a hetet.-mondta majd arréb ment.Valahányszor találkozunk ezt csinálja,én mindig megpróbálok kedves lenni vele..de ő általában hozza a formáját.

- Mi baja ennek?-kérdezte Justin majd egy puszit nyomott a homlokomra.

- Ne törődj vele,mindig ilyen.-mondtam neki mosolyogva,majd kézen ragadtam és behúztam magammal a nappaliba.

***

- Jók legyetek.-mondta anya majd megölelt.Miután mindenkitől elbúcsúztunk,ők taxit hívtak és kivitették magukat a reptérre.

Justin elment Scooterrel,csak én és Emily maradtunk itthon..Kibírhatatlan ez a lány a nyavalygásával együtt.

- Mennem kellett volna velük,de ugyebár nem számítok senkinek.-ment a szobámban fel-alá.-Ez lesz életem legrosszabb karácsonya..

- Fogd már be.-szóltam rá.-Ha nem hisztiznél biztos elviselhetőb lennél és a szüleid csak azért hagytak itt,hogy jól szórakozz velünk.Mindig muszáj ezt csináld?Én kedves vagyok veled,nem értem mit csináltam,hogy ennyire gyűlölsz.

Úgy mint máskor most se tudott válaszolni,kiment a szobából majd becsapta az ajtót.

- Héé,lassabban.-kiáltottam utána,majd vissza fordultam a laptopomhoz.Az egyik közösségi portálon megakadt a szemem az egyik kiiráson.

"Könnyháló miatt homályos a látásom,némán bámulom a képernyőt és nézem azt akit régen annyira szerettem..Ma már nem az a bolondos fiú aki régen volt..mára már más lett..megváltozott,komoly lett,belekóstolt a nagybetűs Életbe.Próbálom megérteni őt,de senki lelkébe nem tekinthetünk be amíg nem néztünk a szemébe..Tudom,soha nem nézhetek fel rá hisz nagyon messze vagyok tőle.Csak egy vagyok a millióból..és neki soha nem fogok ennél többet jelenteni.Egyszer már láttam őt és a szemébe is néztem,egy olyan helyen ahol csak ő volt meg én.A rajongó..és a példakép.Könnyedén tudtam beszélni..nem voltak remegő lábak,heves szívverés sem kínos csend.Tudtam,hogy az egész csak egy álom amiből fel kell ébrednem.És most elfogadom,hogy ő már nem a régi,abba is beletörődöm,hogy ki fogom nőni,de egy biztos: mindig emlékezni fogok arra,hogyegyszer több voltam mint fanatikus.Egy szóval jellemezném azt ami Vele történt..egyszerű és felfogható,csak annyi történt,hogy..felnőtt."

Írta: Chelsea Seavers

Sejtettem,hogy ez Justinról szólt..mivel ő volt kitéve profilképnek.Egy újabb Belieber aki szerint Biebs más lett,de ebben valami megfogott.Beirtam a nevét facebookra majd bejelöltem.Kis idő múlva láttam,hogy visszajelölt meg hogy fent van chaten.Irtam neki..

***

- Justiin.-nyújtottam el a végét.

- Mit szeretnél?-kérdezte majd ölébe ültetett.

- Tudod ma beszéltem egy rajongóddal..

- És?

- Ne légy türelmetlen.Szóval.Nagyon szeretne találkozni veled..egy álma válna valóra.

- Mindegyikőjük szeretne találkozni velem.

- Egoista.-bokszoltam bele a vállába.

- Naa.

- Egy hónap múlva lesz a szülinapja.És szeretném ha..

- Ha meglátogatnánk?

- Iigen.

- Nemtudom,meg kell beszélni Scooval.De jó ötlet.

- Imádlaak.-nyomtam egy puszit a szájára,majd felpattantam öléből és bementem a konyhába Emilyhez.

* 1 héttel később,Szenteste *

- Szeretnéd fel rakni a csillagot?-kérdeztem Emilyt.

- A csillagot én szeretném feltenni.-szólalt meg a hátam mögül Ryan(?).

- Úristeeen.-fordultam meg és ugrottam a nyakába.

- Hogy kerültetek ide?-mondta örömtől kicsattanó arccal Jus.

- Hát az úgy volt..-nevettek.-Hogy találkoztunk a szüleitekkel és ők mondták,hogy jöjjünk ide..

***

- Nee.Justin,fejezd bee.-el nem tudtam képzelni,hogy Jus miért nyalogatja az arcomat.- Úristen Justin,fejezd már be.-kiáltottam rá.Kinyitottam a szememés egy aranyos kutyakölyökkel találtam magam szembe.

- Tetszik?-kérdezte Jus az ajtófélfának dőlve.

- Nagyon.-odafutottam hozzá,majd szenvedélyesen megcsókoltam.Csókunkat a kiskutya szakította meg mivel fogával húzni kezdte a pizsama nadrágomat.

*1 héttel később.Szilveszter estéjén.*

- Áruljátok már el hova megyünk.-kérleltem a fiúkat.

- Nem.-mondta Ryan.

- Bekaphatjátok.-mondta Angie.

Bementem a fürdőbe és gyorsan letusoltam meg hajat mostam.Betestápolóztam magam,majd törölközőbe kimentem a szobámba.Felvettem egy szett fekete fehérneműt meg a ruhát amit a héten vettünk a lányokkal.




A hajamat begöndörítettem és egyik felét oldalra tűztem.Enyhén kifestettem a szemem,felkentem egy halvány rózsaszín szájfényt és fújtam magamra parfümöt.Felhúztam egy a ruhával együtt vásárolt fekete magassarkút,magamhoz vettem a fekete kistáskámat és elhagytam a szobát.Ahogy kiléptem Angievel találtam magam szembe.Gyönyörű volt,a rózsaszín ruhában amit együtt vettünk.Lily lent várt a fiúkkal,rajta egy fekete ruha volt,szőke haja enyhén volt begöndörítve és egy fehér magassarkút viselt a lábán.Lily mellett megpillantottam Emet is egy halvány kék ruhában.Mondhatom jól kicsípte magát.Sötétbarna haját szögegyenesre vasalta,amibe egy apró kék virágot tűzött.A fiúk is kitettek magukért,de nekem egy valaki kötötte le a figyelmemet..Justin.

 

:'(

2011. szept. 10. 20:56 - írta Bubble97

Sziasztok.

megint panaszkodjak?..nem akarom..de ezt el szeretném mondani..
Soha nem volt még ilyen..úgyértem soha nem volt ilyen kevés a nézettség és ilyen kevés komment sem volt.
Sajnálom..tudom az egész miattam van..
Abbahagytam-folytattam-abbahagytam-folytatom...
elfelejtettek a blogommal együtt..hiányoznak a régi olvasóim..itt gondolok @denii-re,@Viki0204-re,@Rebi-re,@Vikyh-re,@Szöszi-re és @brokenheartedgirl-re..vannak mások is..@kishercegno aki bár ritkán írt kommentet..de a lényeg,hogy itt volt.:)
@Alyshon.:(  @Tina..és @9nirakoo8..@Vicky9603, @Jacksonandme .
HIÁNYOZTOK!!
Lehet hülyének tartotok,hogy itt felsoroltam mindenkit..
Remélem még egyszer talán idetaláltok.:(
Ha igen..akkor kérlek hagyjatok egy kommentet,ha máskor nem is..nembaj,csak tudjam,hogy itt vagytok.

Frissítve:09.13. 19:42

Rész csak hétvégén lesz suli miatt..

Adri.♥

35.Sunyi vigyor.

2011. szept. 10. 17:26 - írta Bubble97

 

 

Csalódtam bennetek..
(jó unalmas és hosszú rész..de ígérem a következő izgalmasabb lesz.:) )
Jó olvasást!<3

 

* 1 héttel Karácsony előtt *

Álltam az ablak előtt és bámultam ahogy szemerkél a hó.Justin összefonta kezeit hasam előtt és egy puszit nyomott a nyakamra.

- Jó reggelt Álomszuszék.-szembe fordultam vele,két kezemet nyakánál kulcsoltam össze,és rámosolyogtam.

- Szeretlek.-egyik kezével közelebb húzott magához,míg a másikkal kitűrte egyik arcomba lógó tincsemet.

- Imádlak.-lágyan megcsókolt,majd hátul hajamba túrt.

Ma nem kellett bemenni suliba és még csak holnap kell bemenni,mert utána téli szünet.

***

Justinnak valami interjúra kellett mennie,a karácsonyi albummal kapcsolatban,anya elment vásárolni Jamie anyjával,apának be kellett menni dolgozni,Chris pedig a barátnőjénél aludt így én egyedül maradtam.A hajamat felfogtam egy copfba,majd lementem és egy pohár narancslé kíséretében leültem TV-t nézni.Valami latin-amerikai sorozatot néztemamikor megszólalt a telefonom.

~Hála az égnek..

- Szia.-szólt bele vidáman Jamie.

- Szia.-akaratlanul is elmosolyodtam.

- Mit csinálsz?Én nagyon unatkozom,nincs kedved átjönni?-kérdezte.

- Inkább gyere te.Rendben?

- Oké.-letettük.

Pár perc múlva csöngettek,mentem ajtót nyitani..nem ért nagy meglepetés mivel Jamie ácsorgott az ajtó előtt.Bejött,levette a kabátját meg a cipőjét és leült a nappaliban lévő kanapéra.

- Nincs kedved moziba menni?-vetette fel az ötletet.

- Menjünk,csak átöltözöm.Addig szólj a többieknek.

Egy szürke csőfarmer,egy hosszított lila pulcsi,meg a fekete bokacsizmám mellett döntöttem.Fogat és arcot mostam,majd a hajamat elől enyhén begöndörítettem.Fújtam magamra parfümöt,felraktam pár kiegészítőt,a fekete táskámba beledobáltam pár szükséges cuccot és mivel úgy gondoltam készen vagyok,lementem Jamiehezaki tűkön ülve várt engem.

- Na végre,hogy kész vagy.-pattant fel a helyéről.
Sálat meg sapkát raktam,magamra kaptam a fekete szövet kabátomat és -végre- elindultunk.

***

- Úristen.-takartam el a szemem és másik kezemmel belekaroltam Lucyba.

- Nyugi kiscsaj.-mondta nevetve Emmett.

- Mert te olyan nagy vagy.-öltöttem ki rá a nyelvem.

- Ccsshh.-csitított a második sorból egy ember.

***

- Jó film volt.-jelentette ki Ben.

- Az,attól eltérően,hogy majd' meghaltam félelmemben.-mondtam miközben felidéződtek bennem a film rémes képei.

Mint a hülyék egymást karöltve léptünk ki a moziból.

- Hova menjünk?- kérdezte Angie,de nem nagyon érdekelt,mivel megpillantottam Őt, a kocsijának támaszkodva.Sapka meg kapucni volt a fején,és édesen nézelődött.

- Én azt hiszem,most megyek.-mondtam a többieknek.

- Mért?-kérdezték szinte egyszerre,fejemmel Justin felé intettem,mire a fiúk egy-egy szemöldökhuzogatással válaszoltak.

Otthagytam őket és irányt vettem szerelmem felé.

- Édesem.-csillant fel a szeme ahogy megpillantott.Karjait szorosan körém fonta és szenvedélyesen megcsókolt.Beültünk az autóba és haza indultunk.

***

Ahogy beléptünk a házba anya -számára-"óriási" hírrel fogadott.

- Végre,hogy itt vagytok.-jött oda és mindkettőnket megölelt.

Levettük a kabátot meg a sapkát és bementünk a nappaliba.

- Szóval-kezdte el- ugye nem lesz baj,hogyha a karácsonyt és a szilvesztert a nagyiéknál töltjük?-kérdezte.

- Persze,hogy nem.-annál jobb,nem mintha nem szeretném,hogy ilyenkor együtt a család.

- Felőlem.-egyezett bele Chris is.

- Mi is így gondoltuk,akkor holnap indulunk.-mosolygott ,majd be ment a konyhába.

~Jó lesz ez..egy teljes hét anyáék nélkül..

- Nem szeretem ezt a sunyi vigyort.-mondta Chris egy széles vigyor kíséretében.

- Szerinted én rosszra gondoltam?

- Szerinted ő rosszra gondolt?-kérdzete Justin is,védelmezve engem.

- Inkább hagylak titeket.-nevetett és oldalasan elment mellettünk,majd fel az emeletre.

34.Álmok.

2011. szept. 6. 13:07 - írta Bubble97

Sziasztok.:) Éltem @Lily Morgan ötletével.;) Először is tegnap írtam valami kis szösszenetet és örülnék elolvasnátok és véleményt mondanátok róla.:) Másodszor itt a réész,amitől még én is féltem.xD

Jó olvasást mindkettőhöz! 
Szeretlek titeket.Adríí.♥

A szívem másik felét veszítettem el..szúrt,mart feszített és egyben mérhetetlenül fájt.Éreztem ahogy könnyeim patakként folynak le arcomon..fiú létemre..zokogtam.Letérdeltem a földre,arcomat két tenyerembe temettem..

Homlokam verejtékezett,szívverésem eszeveszett volt és alig kaptam levegőt.Kinyitottam a szemem és magam mellé nézve egy mosollyal nyugtáztam,hogy szerelmem karjaim közt pihen.Itt van velem..biztonságban.Egy apró puszit nyomtam homlokára,vékony kezeit lehámoztam magamról és elmentem zuhanyozni.

* Alice szemszöge*

A játékbaba felém tartott,hallottam a lélegzetvételét..a lépteit.

- Kijöttem a dobozból.-hallottam rémisztő hangját,ahogy egyre közeledett.

- Már az ágyadnál vagyok.-megborzongtam,hallottam ahogy valaki..,pontosabban a játékszer akit eddig a "barátomnak" hittem,felmászik az ágyamra.

Közel volt,nagyon közel.Láttam azt az ördögi vigyort ami elterült porcelánból összerakott arcán.Haja kócos volt, jobb kezét felemelte.A takarómat a fejemre húztam és kezeimmel próbáltam védekezni.Egy pillanatra eltűnt az ördögi kacaj és síri csend lett.Féltem,de hajtott a kiváncsiság és a remény,hogy végre megmenekültem.Kilestem a takaró alól és megpillantottam őt..ahogy két szemét rám mereszti és a kezében megcsillanó kést nyakamhoz tartja.Egy halálsikoly hagyta el torkomat,ezzel jelezve,hogy véget ért a rémálom és végre felébredtem.

- Úristen kicsim.-jött ki sietve a fürdőből Justin.-Mi történt?-addigra odaért és szorosan átölelt.Féltem,de védelmező karjai közt biztonságban éreztem magam.

- Csak egy rossz álom volt.-reméltem.Karjai szorítani kezdtek,felpillantottam arcára,ugyanaz a vigyor,ugyanaz az arc..Justin lassan ugyanolyan lett mint a baba az álmomból(?!).

Ezek szerint még mindig álmodom..nem nem lehet egyszer már felébredtem..Gondolkodni nem volt időm.Ahogy tudtam kiffutottam a szobámból,egyenesen le az emeletről.A lépcső aljánál bújtam meg.Hallottam ahogy a lépcső reccsen lépteitől.A falon megpillantottam árnyékát ami sokszorosára vetítette őt,mint valójában.Nem láttam sehol,néztem jobbra,néztem balra,egyszer csak kiléptem rejtekhelyemről és jobban körülnéztem.Valaki, ujjával bökdösni kezdte a vállamat.

- Hiába keresel..a hátadban vagyok.-hallottam meg azt az ördögi hangot.Újabb síkítások hagyták el ajkaimat,de mintha senki nem hallott volna,futni próbáltam de lábaimat ólomsúlyúnak éreztem..tudtam számomra itt a vége.

Valaki rángatni kezdett,de olyan mély álomba voltam,hogy nem tudtam felébredni.

- Kelj fel Csipkerózsika.-lágyan megcsókolt.Szemeim kipattantak és keservesen sírni kezdtem..

Arcomat mellkasába fúrtam,ő egyik kezével átölelt,másikkal hátamat simogatta.Jól esett a közelsége.

- Úgy félek.

- Nincs mitől,itt vagyok melletted.

Itt a másik.:)


- Szeretek egy lányt,de nem tudom ő viszont szeret-e..-mondta bizonytalanul,bennem pedig lángra kapott a remény egyetlen szikrája,hogy talán viszont szeret.

- Egyszerű,mondd el neki.-mondtam neki egy apró mosoly kíséretében..csak reméltem..és reméltem,hogy kimondja azt a szót..

Felpattant az ágyról és kirohant a szobából.Becsukta maga mögött az ajtót, s ezzel a mozdulattal a mellkasomból is kitépte az addig szívnek nevezett, dobogó valamit.
Egy könnycsepp gördült végig arcomon,ezzel jelezve azt,hogy nincs remény..
Odaléptem az íróasztalához és egy tollat meg papírt ragadva írni kezdtem..

*Drew szemszöge*

Egy szál vörösrózsával tértem vissza a szobámba,de elkéstem addigra már elment. Az ágyon találtam egy darap papírt amin legfelül az állt,hogy "OLVASD EL!"

"Van valaki aki akar téged,akinek szüksége van rád..aki minden éjjel rólad álmodik.Valaki nélküled nem képes lélegezni, valaki magányos nélküled.Valaki reméli,hogy egyszer rájössz,hogy az a valaki én vagyok..
Valahányszor elsétálok a házatok előtt,csak arra várok,hogy kigyere kézen ragadj és a fülembe súgd,hogy szeretsz. Egyetlen könnycseppel pecsételtem meg ezt a "levelet" és ígérem..megpróbállak elfelejteni.."

Ezer közül felismerném ezeket a betűket..az Ő keze írása. Bárcsak tudná,hogy csak virágot venni mentem..neki.